Siófok aranypartján lévő szállodasor az 50-es évek végén kezdett kiépülni – 10 éven belül a város népszerű üdülőhely, a szakszervezeti és vállalati üdültetés központja lett.
Az 1965-ben Abercombie-díjat nyert Balatoni Regionális Tervvázlat nyomán, a regionális tervezés és az építészet harmonikus összjátékaként értékes modern épületek sora jött létre a magyar tenger partjain. A siófoki Aranypart Czigler Endre és Polónyi Károly tervei alapján felépült szállodasora a hatvanas évek hazai csúcstechnológiáját képviselte.
1956 után az életszínvonal emelése, a külföldi kapcsolatok normalizálása céljából a magyar tenger újra előtérbe került. Akkoriban a tavat adottságai hazánk egyik legjelentősebb vonzerejévé avatták, azonban a kihasználtság egyik gátja a szállodai problémák megoldatlansága volt. A probléma orvoslására épült fel többek között egy négy hotelből álló szállodasor a Polónyi Károly és Czigler Endre tervei alapján kialakított siófoki üdülőközpont részeként 1962-66 között.
A siófoki szállodasor első tagját, a Czigler Endre által tervezett, hat emeletes Balaton Szállót 1962-ben adták át. A másik három épület közül a Hotel Lidó és a Hungária Szálló a Balaton Szállóval teljesen megegyező formában épült fel, csak az előcsarnok és a recepció elhelyezése mutat eltérést. Az épületek – a modernizmus elveinek megfelelően – eredetileg lábakon álltak, a tartószerkezetük az emeleteken is vasbeton pillérváz. A bejárati előcsarnokok lepényépületei acélvázas szerkezettel készültek. A középfolyosós alaprajzú szállodákban szintenként 23 kétágyas szoba kapott helyet, így egy-egy szálló 276 vendég fogadására volt alkalmas.
A szállodákban és a kiegészítő létesítményekben képzőművészeti alkotások is helyet kaptak. A Lidó és a Hungária Szállókban a lépcsőházból emeletenként kiszélesedő társalgókba vízparti ihletésű kompozíciói kerültek.A Lidó Szálló emeleteire három művész készített mozaik-kompozíciót: Szabó István, Miskei László és Baska József, az I-VI., a II -V., illetve a III -IV emeletre.
A legsikerültebb kétségtelenül Szabó István két kompozíciója, közülük is a VI. emeleti a jobbik: nagy nyújtott keskeny figura, mellette hatalmas sárga-kék nyelveket lövellő, feketével kontúrozott sárga-napsugár. Mindkét alkotásán jól alkalmazza a színritmusok visszatérő harmóniáját, s kompozíciója valóban mozaikszerű, ellentétben a többiekével, ahol bizony sokszor érezhető a táblakép-reminiszcencia. Szabó István mindkét kompozícióját szinte a nyugtalanságig fokozott mozgalmasság, villanó színek jellemzik. Az V. emelet monochrom naposmadaras, korsót tartó nőalakos együttese csak úgy, mint a II. emelet fekete-fehér árnyalataiban előadott figurás-madaras-növényes kompozíciója komponálásmódjában is, előadásában is a táblaképre emlékeztet; színvilága nem üt el eléggé a falat burkoló metlachit lapoktól.
A III – IV emelet mozaikjain érezhetően nagy volt a művész gondja, mivel töltse ki a síkot: az ülő nőalak előtt álló gólyák, a felette repülő madár s a “közt” kitöltő mozaikkockák, valamint a három nőalak 2+1 ritmusú megoldása eléggé konvencionális elgondolások.
A szállodák néhány évvel ezelőtt kerültek magánkézbe, három részben (Balaton / Lidó / Hungária és Európa). Homlokzatuk még abban az évben megváltozott: mindhárom tulajdonos szükségét érezte, hogy funkcionális vagy esztétikai okokból saját elképzelése szerint módosítson az épület megjelenésén. A Hotel Lidó esetében a 60-as évek építészeti jellemzőt megtartva hőszigetelés, új korlátok és új homlokzatszínt kapott az épület.
2011 és 2019 között a szálloda mind műszaki, mind belsőépíteszti felújításon ment keresztül. A Hotel Lidó teljes rekonstrukciója 2019. tavaszán fog befejeződni. A felújítás utolsó elemeként a szobaajtók fognak kicserélődni.
Források:
http://nofre-retro.blogspot.hu/2010/08/nemzetkozi-szallodasor-siofokon.html
http://lechnerkozpont.hu/cikk/az-aranypart-aranykora
http://dla.epitesz.bme.hu/appendfiles/581-ek_szentirmai_201401.pdf